A háztartási gépek fejlődése, így a mosógépeké is, a XIX. században az elektromos áram felhasználásának lehetőségével indult meg. Már az elektromos áram bevezetése előtt is voltak gépek, de azok mechanikáját kézzel kellett működtetni. Az első mosógépek, - amit a Miele épített - fából készültek, hengeres alakjukkal egy hordóhoz hasonlítottak. A legelső elektromos mosógép 1905-ben készült, de csak 1930-ra építették a motorrészt házba, a sok áramütéses baleset megelőzésére. Az 1950-60-as években a háztartási gépek gyártásába bekapcsolódtak a formatervezők és a művészek is, hogy segítségükkel otthonok arculatához jobban igazodjanak az akkor már egyre szaporodó háztartási gépek.

A mosás bonyolult részfeladatok összessége. A végeredmény függ a víz minőségétől és mennyiségétől, a mosószer hőmérsékletétől és kémiai összetevőitől, a mechanikai hatástól, illetve a mosás időtartamától. A különböző mosógépek abban megegyeznek, hogy egymáshoz képest mozgatják a mosandó ruhaneműt és mosószeres vizet. A forgódobos mosógép a legelterjedtebb a világon. A rendszer lényege, hogy a lassan forgó a dobban egyenletesen elhelyezett három borda a ruhát kiemeli, majd visszaejti a mosószeres vízbe. Hatása az ősi módszert, a sulykolást utánozza. Ruhakoptatása igen kicsi. Kényesebb textíliák is moshatók vele, mert a forgásirány-változtatással üzemelő dobban a ruhák csavarodása elkerülhető. Az utóbbi években a Miele-nél megváltoztatták a dobon lévő lyukak kialakítását, kiadták az ú. méhsejtcellás dobot, ami minden eddiginél kíméletesebb a ruhákhoz kevesebb víz felhasználása mellett. A mai felül-, illetve elöltöltős, forgódobos mosógépek közül már szinte csak a különböző ízlések és a rendelkezésre álló hely szerint dönthetünk.

• "Az ablakos mosógépek szebbek": ez természetesen ízlés kérdése. A felültöltősbe viszont kényelmesebben lehet betenni, illetve kivenni a ruhát, mert a kicsi fürdőszobában nincs hely leguggolni.
• "Az ablakos gépeken mosás közben kinyílik az ablak, és kifolyik a víz": a mosás ideje alatt direkt sem lehet kinyitni az ablakot, ezt a gép vezérlése megakadályozza, mely csak akkor engedi nyitni az ablakot, ha a gép nem végez munkát. A korszerű, kevés vizet használó Miele készülék esetén nem éri el az ablak szintjét a víz, tehát ha mégis kinyitnánk az ablakot, akkor sem folyik ki a víz.
• "A felültöltős mosógépeknél a dob mellé csúszik a ruha": a mai felültöltős gépeknél a "hézagmentes" betöltőnyílás ezt kiküszöböli, tehát ugyanolyan biztonságos, mint az elöltöltős.

Végül egy műszaki összehasonlítás: Energia-címke

A mosógépeken található címkék feladata, hogy segítsék a vásárlót a választásban. A betűjelölések tájékoztatnak a gép villamosenergia-fogyasztásáról, a mosóhatásról, a centrifuga hatékonyságról, a vízfelhasználásról. Az "A" jelölés mindig a legjobb, míg a "B, C, D, E" a fokozatosan romló adatokat mutatja.

• Energia A+ osztály: az új szabvány a takarékos üzemeltetésre: az 1 kg szenynyes ruha mosására fordított energia nem haladja meg a 0,17 kWh értéket. Az A+ készülékek fogyasztása 10%-kal alacsonyabb, mint az eddigi legjobb A energia osztályúaké.
• Csúcs-osztály: a csúcs-osztályba azok a készülékek tartoznak, amelyek, minden szempontból - de különösen a minőség, és a felszereltség nézőpontjából - a legmagasabb követelményeknek is megfelelnek, ezek leginkább a Miele gépei!
• Komfort-osztály: a komfort-osztályba azok a készülékek tartoznak, amelyek az alapfunkciók és alacsony fogyasztási értékek mellett még sok olyan hasznos részletet is tartalmaznak, amelyek megkönynyítik használatukat.
• Bázis-osztály: a bázis-osztályba tartoznak azok a készülékek, amelyek az alap funkciókat nyújtják csúcsminőségben.

A mosógép-fejlesztések során a mosógépgyártók elsődleges feladata a mechanikai hatás, a mosószeres víz mennyisége, minősége és hőmérséklete, illetve a mosási időtartam közötti ideális egyensúly megteremtése volt. A megfelelő mosóhatás és a minél kevesebb víz-, energia-, mosószer-felhasználás érdekében az automata mosógépek programidejét meghosszabbították. Ezt megfordítva; a kíméletes forgódobos mosógéppel csak a mosási idő jelentős meghosszabbításával érhető el a megfelelő hatás. Továbbá a mosási idő meghosszabbításával (és a korszerű mosószerekkel, melyek már alacsonyabb hőmérsékleten is oldják a szennyeződést), a víz hőmérséklete is jelentősen csökkenthető, pl. 95°-ról 60°-ra, ami a legjelentősebb energia-megtakarítást jelenti (30-40%). Kevesebb energia kell a dob forgatásához, mint a víz felfűtéséhez.

A mosás ruhák előkészítésével, színek és szennyezettségi fok szerinti szétválogatásával kezdődik, ez régen is így volt és ma is így van. A mosás folyamatában legjelentősebb szerepe a víznek van. Először is benedvesíti a ruhát, ezzel együtt továbbítja a hőenergiát, feloldja a mosószert, szerepe van a mechanikai hatásban, és végül elszállítja a szennyeződést. A víz minőségét a mosás hatékonysága szempontjából a víz keménységi foka adja. A mosószergyártók által megadott mosószer-mennyiséget a helyi víz keménységétől függően módosítani kell, ezért ismernünk kell lakóhelyünk vízkeménységét. A mosószer-gyártók a közepesen kemény vízminőséghez, átlagosan szennyezett textíliához főmosásra szokták megadni az ajánlott mosószer-mennyiséget, tekintsük ezt 1 egységnek. Lágy víz esetén kevesebb mosószerre van szükség, kb. 3/4 egységre, közepesen kemény víznél 1 1/4-re, nagyon kemény víznél pedig 1 1/2-re. Ezen mennyiségeket a ruhanemű szennyezettsége tovább módosítja, azonban túl sok mosószert se használjunk, mert romlik a mosás hatékonysága, és ha túl sok habot érzékel a gép, lehet hogy nem fog centrifugázni. Minden mosás előtt:

Csörömpölés nélkül

A mosogatógép története meglehetősen hosszú, noha a készülék maga fiatalabb, mint a mosógép. Diadalútja az 1850-es években kezdődött Amerikában; Európában a 20. század elején jelentek meg az első elektromos üzemű, beépített szivattyús mosogatógépek a német MIELE gyár termékeként. A szimpatikus fehér gép henger alakú volt, és a konyhába három keréken lehetett begurítani, az edényeket pedig a felnyitható tetőn keresztül lehetett a gépbe pakolni. Mára már ezek a készülékek mindenféle tekintetben hatalmasat változtak: magasabb mosogatási hőmérséklettel, kevesebb, noha erősebb hatóanyagokat tartalmazó mosogatószerekkel, kevesebb vízfogyasztással (14-18 liter víz alkalmanként), jelentős időmegtakarítással dolgoznak. A gépi mosogatást mozgó víz végzi, amely fuvókákon keresztül, meghatározott nyomással préselődik a gépbe elektromos pumpák segítségével. A forró, általában 55-70 Celsius fokos vízzel való mosogatás elpusztítja az edényeken előforduló baktériumokat, ezt a hőfokot az emberi kéz azonban nem bírja elviselni.

Kell vagy nem kell a mosogatógép?

A használatot ellenzők állítása szerint a lusta asszonyok gépe, nem mosogat megfelelően, sok vizet pocsékol, rengeteg elektromos áramot fogyaszt. Ezzel szemben a Miele készülék sokkal inkább az időtakarékos háziasszonyok berendezése, gondosan és jól dolgozik, alaposságára jellemző, hogy öt alkalommal öblíti el a mosogatásra belehelyezett eszközöket. A fajlagos vízfelhasználása alacsonyabb, mint a kézi mosogatásé, maga a művelet magas hőfokon történik, ami biztosítja a megfelelő biológiai tisztítás elemi feltételeit is. Elektromos áram felvétele valóban jelentős, de az összfogyasztása - a kézi mosogatás melegvíz igényével összehasonlítva - már egyáltalán nem.

Magyarországon 1997-ben még csak minden 100 háztartásból egy rendelkezett mosogatógéppel. Ez az arány 2000-re 3%-ra, 2005-re pedig 6%-ra változott. A legmagasabb növekedést a felső középosztály érdeklődése eredményezte, itt ugyanis az elmúlt egy-két évben 4-ről 11%-ra emelkedett a mosogatógép-ellátottság. Annak ellenére, hogy ma már egyre többen döntenek amellett, hogy beruháznak egy mosogatógépbe, még mindig sokan vannak, akik úgy gondolják, nem éri meg ilyen masinát vásárolni. Elsősorban az ő figyelmükbe szeretnénk ajánlani ezt a néhány sort.

A Miele gépek legelső és legkézenfekvőbb előnye, hogy nem nekem kell az edényeket, tányérokat, poharakat és evőeszközöket a gépbe pakolás előtt elmosogatni. Ezzel időt nyerünk, másrészt ezen túlmenően egyéb praktikus tulajdonság például, hogy kiválóan lehet benne elrejteni a koszos edényeket, azok addig sincsenek szem előtt, amíg várakoznak a megtisztulásra.

Ha ennél egy kicsit tudományosabban szeretném megközelíteni a kérdést és érveket felhozni amellett, hogy miért éri meg a kézi mosogatást gépire váltani, akkor az alábbi tényezőket és információkat tartanám a legmeggyőzőbbnek:

Idő

Egyes felmérések szerint heti 5-6 kézi mosogatás feltételezve, ha ehelyett mosogatógépet használunk, évente közel 250 óra szabadidőt nyerhetünk (egyes felmérések szerint mosogatógép használata nélkül 12 hónapot, azaz egy teljes évet veszítünk az életünkből, ennyi időt töltünk ugyanis kézi mosogatással.) Olvasható olyan cikket az interneten, mely addig merészkedett, hogy kimondta, tíz házassági tanácsadóból kilenc a mosogatógépet ajánlaná a problémák megoldására, tekintettel arra, hogy ezt az évi 250 órát a családunktól vesszük el, s ez végeredményben a konfliktusok eredendője. Véleményem szerint ilyen csodákra a tudomány mai állása szerint még nem képes ez a háztartási készülék, de ez persze egyáltalán nem von le az érdemeiből, hiszen nyilván senki sem szorul ötletre azzal kapcsolatban, hogy ezt az időt milyen más tevékenységre fordítsa a mosogatás helyett.

Környezetvédelem és megtakarítás

A mai világban az egyik legfontosabb érvelés a mosogatógépek mellett, hogy energiát és vizet takaríthatunk meg a használatukkal. Ha például naponta egy teljes edénykészletet mosogatógéppel elmosogatunk, ezzel egy év alatt kb. 500 kWh villamos energiát és 10.000 liter vizet takaríthatunk meg ahhoz képest, ha mindezt kézzel kellene elmosogatnunk. De ha csak évi 220 mosogatással kalkulálunk, alkalmanként egy órával számolva, akkor is 320 kWh energiát és 5700 liter vizet nyerünk.

A vízmegtakarítás különösen akkor jelentős, ha folyó víznél történő mosogatással vetjük össze. A mai modern mosogatógépek mindössze 10-18 liter vizet használnak fel 12 teríték elmosogatásához, ami jelentősen kevesebb, mint egy 40-50 perces kézi mosogatásnál felhasznált vízmennyiség.

Egészségvédelem

A mosogatógép használata mind a mosogatás, mind az edények és egyéb eszközök szárítása terén sokkal higiénikusabb megoldást jelent a kézi mosogatásnál. Kézi mosogatás esetén a víz hőmérséklete sokszor a 40C fokot sem éri el. Ez a hőmérséklet azonban kedvező a baktériumok szaporodása szempontjából. Ezzel szemben a mosogatógép akár 65-70C fokon is képes mosogatni, amelynek eredményeként elpusztulnak a baktériumok. Szárítási szempontból is kedvezőbb a mosogatógép, hiszen a forró levegő maradéktalanul szárazra varázsolja az elmosogatott konyhai tárgyakat, s már nem lesz szükség konyharuhára, amelynek leváló textildarabkái láthatatlanul is ösztönzik a baktériumok szaporodását. Az edények a gépből kivéve azonnal a helyükre tehetők, ellentétben a kézzel elmosogatott társaikkal, melyek az edényszárítóban egymás hegyére-hátára pakolva akár még másnap is csurom vizesek.

Kisbabás családok figyelem!

A mosogatógépben sokkal hatékonyabban kerülhetnek elmosásra a kisbabák tányérkái, evőeszközei és cumisüvegei is, hiszen a forró víz és a forró levegő sokkal biztonságosabbá teszi a baktériumok elleni védekezést

Zajszint

A MIELE mosogatógépeket nyugodtan beindíthatjuk akár éjszaka is, senki álmát nem fogják zavarni. Ezek ugyanis 40-50 dB zajszint mellett, közelről is alig hallhatóan üzemelnek.

Esztétika

A speciális többfunkciós mosogatószerek és a forró levegővel történő szárítás eredményeként a szekrénybe kerülő tányérok és poharak cseppmentesen szárazak és csillogóak lesznek. Ezt az eredményt kézi mosogatással és törölgetéssel lehetetlen elérni.

Típusok

A mosogatógépeknek két alaptípusa ismert: a különálló vagy önálló készülék, valamint a beépíthető társuk. Mindkét típus kapható 60cm vagy 45cm szélességben, előző 12 teríték, utóbbi keskenyebb gép pedig 8-9 teríték elmosogatására alkalmas. A különbség a különálló és a beépíthető készülékek között a magasságban és az előlapban van. A különálló gépek magassága 85cm, de tetejük levehető, így a munkalap alá betolhatóak. Ezek a készülékek előlappal rendelkeznek, így ezekre további bútorlap nem szerelhető. A készülékláb általában 1-1,5cm-t emelhető, így a munkalaphoz alulról befeszítve nem billenhet ki.

A beépíthető készülékek magassága 82cm és mindenképpen a munkalap alá kell helyezni, valamint részben vagy teljesen bútor előlappal kell ellátni őket, melynek vastagsága általában 18-19mm. Ezeknél a készülékeknél kimondottan ajánlott, hogy mindkét oldalról bútordarabok közé kerüljön beillesztésre, egyik oldala se maradjon szabadon.

Energiacímke-információk

A mosogatógépek energiacímkéje három információt tartalmaz: az első jelölés az energiafelhasználást, a második a mosási hatékonyságot, a harmadik pedig a szárítási hatékonyságot jelzi. A méréseket egységesen 60cm széles mosogatógépnél, 12 teríték elmosogatásakor végzik. Mindhárom kategóriában az "A" jelölés jelenti a legtakarékosabb/leghatékonyabb minősítést, így az "AAA" jelöléssel ellátott készülék tekinthető minden szempontból a legjobbnak.

A Miele mosogatógépeket Aqua-Stop vízbiztonsági rendszerrel is ellátják, amely az esetleges vízkárok ellen nyújt védelmet (pl. ha csőtörés miatt túl nagy a víznyomás, automatikusan elzárja a befolyó vizet).

Az Ecosensor (MIELE), Aqua-sensor (BOSCH, SIEMENS), Water Sensor (ELECTROLUX, AEG) és a Sensor system rendszer (ARISTON) érzékelőket pedig azért fejlesztették ki, hogy pontosan lemérjék a víz tisztasági fokát, beállítsák a hőmérsékletet, a mosogatás idejét, illetve azt, hogy hány öblítés szükséges a tökéletes végeredményhez. Hatékonyság felső fokon!

A szárítás a mosási művelet befejező szakasza, melyet sokan kézenfekvőnek, kevésbé fontosnak tekintenek, holott ez a folyamat a tisztítás egy jelentős szakasza. A szárításnak nem csak az a feladata, hogy a ruhák nedvesség tartalma csökkenjen, lényeges, hogy a mosás folyamán az elemi szálak közé került mikroszkopikus részecskéket is eltávolítsuk a ruhákból. Hagyományos szárítás után a ruhában mosópor szemcsék maradnak, ha ezt alaposabban megvizsgáljuk kiderül, hogy az általunk tisztának hitt ruha rengeteg szennyeződést tartalmaz. Ezeknek az eltávolítására alkalmas a szárítógép. A szárítógéppel szárított és tisztított ruha tapintása, légáteresztő képessége is jobb.

A szárítógépek lehetnek egyszerű szárítási feladatot ellátó gépek és kombinált mosó-szárítógépek. Az előbbi szempontból a hagyományos szárítók felelnek meg a kívánt követelményeknek. A kombinált gépekben a ruhákat meleg térben "szikkasztjuk", ezzel is megszárad a ruha ,de a műszaki megoldások miatt a tisztítási feladatokat nem látják el. Ennek az az oka, hogy a gép kivitelezésekor nem biztosítottak kellő keresztmetszetű és a szabadba nyitott csövet a meleg levegő eltávolítására.

A szárítási feladatokra készült berendezések kétféle kialakítással készülnek:

• kifújós (légkivezetéses) rendszerűek
• kondenzációs rendszerűek

Az első típusba tartozó gépek egy kb. 110 mm átmérőjű csövön, a szárító térben elhelyezett nagy átmérőjű (nagy felületű) szűrőn keresztül távozik az elhasznált levegő a szabadba. E gépek ezért gyorsabban és így gazdaságosabban üzemeltethetőek, mint a kondenzációs rendszerűek, mindamellett olcsóbbak is! Az ipari gépek szinte mind ezen az elven működnek! A kondenzációs gépek a meleg levegőt nem engedik a szabadba, hanem azt egy hőcserélőn keresztülvezetve lehűtik. Ennek következtében a levegőben lévő pára kicsapódik a hőcserélő falán, amit egy összefolyóba vezet a gép és szivattyú segítségével vagy tartályba gyűjti, vagy lefolyóba vezethető. Mindkét gépre jellemző, hogy a levegőszűrőt minden használat előtt tisztítani kell, mert hihetetlenül nagy mennyiségű szennyeződést gyűjt össze egy szárítási ciklus alatt. A tisztítás elmaradása a készüléket a hővédelmén keresztül kikapcsolja.

A csak szárításra készült berendezések külső megjelenési formájukat tekintve egy szokásos mosógépre emlékeztetnek. Elöl ablakos kivitelben készülnek, jellegzetességük a viszonylag nagy átmérőjű dob. Programkapcsolójuk a Miele gépek esetében egy digitális vezérlőegység, mely vezérli a dobforgató motort, elvégzi annak a forgásirány váltását, és szabályozza a fűtés időbeli lefolyását, bekapcsolja a szellőztető ventillátort. A szárítás lefutása ill. befejezése nem időre (percekkel) vezérelt, mint az egyszerűbb és olcsóbb gépeken, hanem a szárítandó ruha szárazságának vizsgálatán alapul. A gép kiméri a dobban lévő levegő nedvességtartalmát, így a kívánt ruhaszárazság esetén a program leáll. Így nem fordulhat elő az, hogy a gépben lévő ruha már 40perc után megszáradt, de mivel a hagyományos kapcsolót 1 órára állította a felhasználó, a gép még 20 percig nyeli az energiát feleslegesen és a ruhát padig túlszárítja! Tehát a Miele gépek digitális vezérlése garantálja, hogy amint a ruha elérte a kívánt szárazságot (legyen az 20 perc, vagy 50perc), a készülék nem szárít tovább, lehűti a ruhákat és kikapcsol! Ebben az esetben is az utolsó 15-20 perc alatt csak hideg levegőt fúj keresztül a szárítótérben lévő ruhákon. Felhasználói szempontból leglényegesebb feladat a filter, vagy szűrő rendszeres tisztítása.

A Miele szárítógépekben szárított ruha "szekrényszáraz" szárítás esetén vagy azonnal használható, felvehető vagy máris elrakható a szekrénybe, megtakarítva ezzel egy vasalást. A ruhák sokkal puhábbak, mint kötélen száradt társaik és nincsenek nyomai a kettéhajtott szárításnak sem!

A kondenzációs gépek által összegyűjtött víz alkalom adtán akár a vasalóba is felhasználható!

A gép az említetteken kívül karbantartást nem igényel, üzembiztosan és hálásan dolgozó, hasznos segítőtársa minden háziasszonynak.